Úgy gondolom, hogy ez itt a való világ és még a Big Brother sem segíthet rajtunk, ezért próbálunk meg segíteni saját magunkon (Sajnos nem voltunk bekamerázva és a fényképezőgépem is otthon maradt, ezért kénytelenek vagytok elhinni azt amit állítok).
Ahogy az Olcsó pontyos etetőanyag végén megírtam, következzen a TESZT:

Egyik legkedvesebb barátom elhatározta, hogy ő most horgászni fog. Én javasoltam neki, hogy fektessen be egy feeder botba, amit meg is tett. Eljövend, hát a nagy pillanat, a kipróbálás ideje. Ehhez nem volt másra szükség csak időre, etetőanyagra és halakra. A háromból kettő adott volt, a partiról már csak a halak hiányoztak.
No, hogy ezen változtassunk, kimentünk egy bányató partjára, ahol nem volt pontyfogási tilalom és elkezdtük az alapoknál, hogy másnap már egyedül tudjon indulni a Jászkiséri Pontyfogó Bajnokságon (mindenhol nem lehetek én is mellette).
Megtanultuk összerakni a botot, azt felszerelni és meglehetősem, ha nem távolra de nagyjából egy hely környékére bedobni.
A fent említett és oly sokszor elmondott olcsó pontyos etetőanyagot csak etetőkosárba jutattuk be. Csalinak kukoricát és csontkukacot használtunk.
Berendezkedtünk és elkezdtünk dobálni. A horognak nem volt jóformán ideje sem a fenékre érni máris mozgott a feeder botok érzékeny spicce. Bevágás semmi, dobás, mozgás, semmi és ez így tovább, tovább egy darabig. Az 5-6 bevágásra előszőr nekem, mejd barátomnak is sikerült fogni egy-egy pici, de nagyon szép vörösszárnyú keszeget, bodorkát és ördögkárászt. Ekkor úgy döntötem, hogy a nagynak nem nevezhető 8-as horgot cseréljük le 14-es horogra és próbáljuk, meg így a horgászatott. Az eredmény, mint várható volt gyakrabban sikerült egészséges a fentebb leírt halakat fognunk.
Telt múlt az idő és horgászgatunk, míg valami „iszonyatos” kapást nem csinált nálam, mely nem volt más, mint egy gyönyörű 15 cm-es kis tövesponty. Ebből sikerült még jó párat kifognunk különböző méretből, melyeket a horogról való megszabadítás után azonnal visszaengedtük a vízbe, de egyébként ugyanígy tettünk az összes általunk kifogott hallal.
Tehát az etetőanyag majdnem jó volt, mert végül is a célját elérte, azzal, hogy pontyot is fogtunk, méghozzá legalább 6-ot. Csak annyi volt a bökkenő, hogy mind méreten aluli volt.
Az öt órás horgászat eredményeképpen a napi zárás kb. 30 db „szemét”hal és 6 db egy nyaras ponty. 

Holnap a versenyen reménykedhetünk a győzelembe, de szerintem, megint nem lesz szerencsénk. Na de majd meglátjuk.

Jobban görbüljön mindenkinek a bot, mint ma nekünk.

2004. 05. 28.